Slow - Murderan lyrics

Published

0 99 0

Slow - Murderan lyrics

[Intro: Feri] Ah... Ah, yeah... Kösz a beatet, Slow... Yeeeaaahh [Verze 1: Feri] Itt a SÉF! Pont, mint Isaac Hayes Körbezár a vész, hogyha Murderanba mész Kész. Utolsó bőr lerántva Tőrbe dőlve, ölbe tett kézzel várva Széjjel ázva, az utcán éjszakázva Illegálisan élve, semmitől se félve Mint egy árva, bolyongok egyedül Suicide-on száguldozva padlógázzal Csak a hűlt helyem találod, mert nem látod a jelet Nyisd ki a szemed! Mi a fasz van veled? Eső után én sem maradok száraz és a pocsolyákban tükröződő város neon zaja Is csak rozsdaszagot áraszt A jelen is csak vággyá f*gyott fény A szemem hosszan exponál, de nem ragyog már rég és ez napról-napra fáraszt Sok a tájban elkent rúzsfolt lombladik csillagárban Enter The SÉF, az ajtó nincsen zárva, tárva-nyitva (Nyitva-nyitva-tárva) [Verze 2: Laci] Itt a SÉF! Szétcsavar a haze Körbejár az ész, mikor Murderanba érsz Mesél az utca félszegen Hogy rémrészegen én szedem szét, és szegem rá fél szemem Azért, mert tudom, Ő is figyel, mint az árnyak Te csak tárjad ki a szárnyad, szállj így el Irigyel sok beprogramozott agy, amitől besokall sok vágyam így energiám fogy el De most ezüst fényével mossa át testem a hold Festett az égbolt, és Pesten az este ma holt Elhagyott udvaron, míg a fényben játszanak porszemek Felismerem, hogy a magánytól mindent megkapok Remek tervek remegve várnak, ki gyújt szikrát a homályban Mi nyomban lángra lobban a sötét szürkeállományban Szakadozott adás van, la**an már magamat lássam meg Rajtad, rajta! Járd a szakaszokat alássan! Korábban kelj, mert nem emelsz fel verőlapot! Kómás a reggel, ne hergeld a felkelő napot! A fentieket magad felé fordíthatod, Földlakó De nagy falat, ha a kőfalat magad köré fölrakod [Verze 3: Imi] Itt a SÉF! Nem segít a pénz Fölzabál a vész, hogyha Murderanba mész Ökölben a kéz, és a pokol felé készül A küldetésük adott, és ez jutott nekik részül (de végzünk!) Marékkal tömöm a popcorn-t be a pofámba Ahogy a rács másik oldaláról csodállak Nemsokára ráront a rácsra a sok állat Nem számit, nekem jegyem van az utolsó vacsorára Korábban leáldozott az ember aranykorának A tudósok továbbra is számokkal dobálnak A számoktól megszelídülve, képektől megzabolázva Visszatérnek oda, ahol rákerültek a pórázra ...és a kör bezárul...