Pál Utcai Fiúk - Nincs Menedék lyrics

Nincs menedék Mikor a nap leszállt a hegy mögött A szívembe bánat költözött és fájt A városban a fények kigyúltak A csend katonái visszavonultak hozzám Az utcákat jártam a titkot keresve és vártam, hogy legyõzzön végre az este már Tudtam, hogy ennek is vége lesz egyszer Egy öngyilkosnak nem kell a fegyver és nem kell már a nyár Aranyba foglalt minket az idõ De inkább kéne már egy igazi nõ Éjjel az vágyak mind elhulltak Az álmok az agyból kiszabadultak Rohad a hús és ma elhal a vágy Egyedül, mégis egyedül vagyok Arccal a falnak fordulok és megyek tovább De csak a semmi vár Nézem a holdat, az alkohol forgat Ott van a testem, nincs ami fáj Tízezer álom az álomhatáron Nincsenek órák és nincs akadály A halál nem él, mégis visszatér Mint a nyár után hozzám az igazi tél Fogynak az órák, nincsen elég Nézem a holdat, nincs menedék Tízezer álom, tízezer év Hiába minden, mert nincsen elég menedék Nekem Nincs mit vesztenem Nem elég nekem Kedvesem Ember a földön és ember az égben Istent hívja, de mind a sötétben vár Túl sok a fény és túl sok az eszme Jézus tudta, de õ már messze jár És ha fáj a szív, majd nélküle élek tovább Ha százezerbõl senki se tudja Senki se érti, hogy nem bírom már Nem bírhatom tovább