Digi digi digi bumm! Hej a végtagjaimban a tompanyomás, a kontrollomnak vége, Az arcom beleszédül a széjjelszakadt égbe. Árnyékom megcsal, fényem is hűtlen, feloldódok majd az embertelen űrben. Uram, majd intsen ha vége, valamit festek az égre. Uram, majd intsen ha vége, valamit festek a festek a festek az égre. Meg a társadalom szembeszele pici szememből könnyet fakaszt, kiújuló devianciával, kezelik a tavaszt. Minek jön amikor nem kéne,
hogyha másról álmodik a télvége, Ahha, ahha, ahha, aaaáo Meg a korcs közöny, meg az ösztönöm, az óvónéni által a sarokba küldve, már nem tudom, mi ez itt a hasam alatt, a lábam közé gyűrve. Uram, majd intsen ha vége, valamit festek az égre. Uram, majd intsen ha vége, valamit festek a festek a festek az égre. Uram, majd intsen ha vége, valamit festek az égre. Uram, majd intsen ha vége, valamit festek a festek a festek az égre.